Orvosi poliimid csövek (PI cső) egy nagy teljesítményű anyag, amely egyedülálló fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönhetően széles körű alkalmazási lehetőségekkel rendelkezik az orvostudományban. Nagy szívóssággal, magas hőmérséklettel szembeni ellenállással, kopásállósággal, oxidációállósággal és sugárzásállósággal rendelkezik, így alkalmas orvosi eszközök és műszerek széles skálájához.
A PI-csövek kiváló elektromos szigetelő tulajdonságai, nyomatékátviteli képességei, magas hőmérsékleti ellenállása, ultrasima felülete és átlátszósága, rugalmassága és megtörési ellenállása, valamint kiváló toló- és húzási tulajdonságai a csúcstechnológiás termékek kulcsfontosságú elemévé teszik.
Az orvosi poliimid csövek fő teljesítményjellemzői ( PI cső ) tartalmazza:
Kiváló magas hőmérsékleti ellenállás: A poliimid csövek rendkívül magas hőmérsékleten is stabilak maradhatnak, hosszú távú üzemi hőmérsékletük -200 és 300 °C között van, és egyes anyagok 400 °C felett is képesek megőrizni teljesítményüket.
Jó elektromos szigetelési tulajdonságok: A PI-csövek kiváló elektromos szigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek, dielektromos állandója körülbelül 3,4, dielektromos szilárdsága pedig legalább 120 kV/mm. Ezen túlmenően dielektromos szilárdsága elérheti a 4000 V/0,001", így alkalmas a magas szigetelést igénylő orvosi eszközökhöz.
Nagy mechanikai szilárdság és szívósság: A PI csövek nagy szakítószilárdsággal (minimum 20 000 PSI) és kiváló fáradtságállósággal rendelkeznek, így alkalmasak olyan orvosi eszközökhöz, amelyeknek ellenállniuk kell a nagy nyomásnak és feszültségnek.
Ultra sima felület: A PI csövek sima belső felülete kevésbé tapadó, így alkalmas folyadékszállításra és az eltömődés megelőzésére.
Biokompatibilitás: A PI-csövek kiváló biológiai kompatibilitással rendelkeznek, és megfelelnek az ISO 10993 és az USP szabványnak. A VI. osztályú biokompatibilitási követelmények alkalmassá teszik az emberi testtel közvetlenül érintkező orvostechnikai eszközökhöz.
Vegyi ellenállás: A PI csövek kiváló korrózióállóságot mutatnak számos vegyszerrel szemben, és alkalmasak fertőtlenítőszerekre és az orvosi környezetben általánosan használt vegyszerekre.
Alacsony súrlódás: A PI csövek alacsony súrlódási együtthatója segít csökkenteni az ellenállást működés közben, javítva az eszköz rugalmasságát és működési hatékonyságát.
Könnyű és rugalmas: A PI csövek könnyűek, rugalmasak és nem törnek össze, így alkalmasak nagy rugalmasságot igénylő orvosi eszközökhöz.
Feldolgozhatóság: A PI-csövek könnyen vághatók, hajlíthatók és csatlakoztathatók, megkönnyítve az orvosi eszközök gyártását és telepítését.
Sugárzásállóság: A PI csövek kiváló sugárzásállóságot mutatnak, és alkalmasak nagy sugárzásállóságot igénylő alkalmazásokhoz. Orvosi alkalmazások.
Mit jelent a PI-csövek biokompatibilitása? Hogyan érhető el a biokompatibilitás?
A PI-csövek biokompatibilitása arra utal, hogy képes megfelelő és biztonságos gazdaválaszt kiváltani, amikor emberi szövettel vagy testnedvekkel érintkezik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a PI-anyag nem okoz mellékhatásokat, például toxicitást, irritációt, gyulladást, allergiát, koagulációt vagy hemolízist az orvosi alkalmazásokban, ugyanakkor jól kölcsönhatásba lép a biológiai rendszerekkel, így támogatja az orvosi eszközökben való hosszú távú alkalmazását.
A biokompatibilitás értékelése több szempontot is magában foglal, beleértve az in vitro és in vivo tesztelést. Az in vitro vizsgálatok jellemzően citotoxicitási vizsgálatot, vérkompatibilitási vizsgálatot (például véralvadásgátló és antihemolitikus tulajdonságok) és immunválasz vizsgálatát foglalják magukban.
Például a tanulmány kimutatta, hogy a PI-nek nincs citotoxikus hatása az egér fibroblasztjaira, a humán retina pigmenthámsejtekre és az emberi agy mikrovaszkuláris endothel sejtjeire. Ezenkívül a PI anyagok kiváló vérkompatibilitást mutatnak, ami azt jelenti, hogy nem okoznak hemolízist vagy koagulációt.
Az in vivo kísérletek tovább igazolják a PI-anyagok biológiai válaszait élő környezetben. Például egyes kereskedelmi forgalomban lévő PI anyagokat in vivo vizsgálatoknak vetették alá, hogy megerősítsék az élő szervezetekkel való kompatibilitásukat. Ezek a vizsgálatok jellemzően az akut szisztémás toxicitás, az irritáció, a pirogenitás, a szenzibilizáció, az immunrendszeri válasz és a hosszú távú beültetés vizsgálatát foglalják magukban.
A biokompatibilitás nemcsak magának az anyagnak a kémiai tulajdonságaitól függ, hanem számos tényezőtől is, beleértve a fizikai tulajdonságait, a feldolgozási technikákat, a felületkezelést és a szervezetben lévő bomlástermékeket. Hatás.
Például a poli(Iotaly Polymer) anyagok egyszerűsített szintézise és gyártási folyamata csökkenti a kioldható források számát, ezáltal javítva a biokompatibilitásukat. Továbbá vegyszerállóságuk és a rutin sterilizációval szembeni toleranciájuk biztosítja az orvostudományban való széles körű alkalmazásukat.
A biokompatibilitási értékelések jellemzően megfelelnek a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 10993 és a GB/T 16886 nemzeti szabvány követelményeinek. Ezek a szabványok az anyag teljes életciklusára kiterjednek, a tervezéstől a piaci jóváhagyásig, és hangsúlyozzák az anyag és a biológiai keret közötti kölcsönhatást.
A biokompatibilitás értékelésekor figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint az anyag alakja, mérete, felületi érdessége, visszamaradó toxikus kis molekulatömegű anyagok, feldolgozási szennyeződés és in vivo bomlástermékek.
